Elena Honoria: Lélekszilánkok

  • reklám –

Elena Honoria írónőtől már volt szerencsém olvasni korábban a Varázslónőt, és habár azt is nagyon szerettem, a Lélekszilánkok sokkal nagyobbat tarolt nálam. Ezen már csak azért is nagyon meglepődtem, mert az előbbi fantasy, ami a kedvenc zsánerem, az utóbbi inkább romantikus, kapcsolati szituációkat középpontba helyező kötet, amiket ritkábban olvasok. 

Az írónő stílusa az első regényéhez képest sokkal letisztultabb és gördülékenyebb lett. Tetszett, hogy mindenféle sallangtól mentesen, őszinte hangvétellel mesél. 

A könyvbe 4 hosszabb novellának is megfelelő történet került, más-más párkapcsolati dilemmát boncolgatva. 

A Párterápiában lehetőséget kap egy házaspár, hogy szakember segítségével rendezzék a kapcsolatukat, de vajon sikerülhet-e, ha igazán csak az egyikükben él az újrakezdés szándéka? Luca történetében szerepet kap a mentális betegséggel való együttélés nehézsége is, és hogy vajon a partner toleranciája, támogatása meddig terjed. A talpra állás csodás példája ez a novella, erőt adhat a hasonló cipőben járóknak. 

A Szemfényvesztők kicsit más hangvételű, itt már egy kis kriminek beillő szálat is olvashatunk. Az amnéziában szenvedő Flóra próbálja összerakni a puzzleként darabjaira hullott életét, nem tudja ki az igaz barát és ki akarja megtéveszteni. A vége meglepett, a második esély örök dilemmája felmerül. 

A Vágyak az egyik legerősebb és legmegrázóbb története a könyvnek. Volt olyan fordulat, ami meglepett. Nagyon szurkoltam Eleonórának, hogy meg tudjon szabadulni attól a szörnyetegtől. A családon belüli erőszak legmélyebb bugyraiba vezet ez a novella.

Végül a Cukorfalat zárja a sort, ahol szintén egy mérgező kapcsolatból menekülés kerül górcső alá. Itt a végkifejleten felbosszantottam magam, de sajnos életszerű, mert elkövetjük újra és újra ugyanazokat a hibákat. 

Szívből ajánlom, ha olyan életszagú történeteket kerestek, amik akár velünk is megtörténhetnének. A szereplők színesek, a cselekmény fordulatos, garantáltan kellemes kikapcsolódást nyújt.

Köszönöm a recenziós példányt!

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.