“Fejét leszegve az út porát nézte, ahogyan az félresiklik a léptei nyomán, menekülve az odacsapódó talpa alól, hogy aztán oldalvást szállva kisebb felhőbe gomolyodjon, és később mögötte visszacsillapodjék az útra.”
Egy egyszerű jelenet mégis festői, érzelmekre ható. És nem csak ebben volt erős ez a kötet, hanem mind történetvezetésében, mind karakterépítésében.
Szada egy kis falu, ahol az új katolikus tanító igyekszik beilleszkedni a kis település közösségébe, amit nem igazán könnyít meg a helyi kálvinista lelkész. Vajon a vallási különbség csak ürügy és ennél mélyebb okok rejlenek az ellenszenv mögött?
Rég olvastam ennyire komfortos olvasmányt, ahol a hétköznapi csipp-csupp ügyek mellett időnként nagyon mély és megrázó sorsok rejlenek fel. De szeretnék falun élni! 🥰
Egyszerre vágytam vissza az 1870-es évekbe és borzadtam el, hogy milyen nehéz és kegyetlen volt az élet akkoriban.
Nemcsak két nézőpont váltakozása viszi előre a történetet, hanem két különböző idősík is segít abban, hogy egyre inkább megértsük, hogyan jutottak el a főszereplőink az adott élethelyzetükbe.
Ha hasonlítanom kellene a hangulatát más könyvekéhez, akkor L. M. Montgomery sorozatai, vagy A farm, ahol élünk könyvek jutnának eszembe, vagy éppen Karády Anna A füredi lány trilógiája. Egyszerre idillikus, hétköznapi és mélyenszántó. Egy pillanatig sem unatkoztam, mert a legutolsó mellékszerelő sorsát is feszült figyelemmel követtem. Bárcsak a kezemben lenne már a folytatás…
A könyvben pedig el van rejtve két boríték, nem árulom el, hogy miket rejtenek, fedezze csak fel mindenki magának. 😉
A történet életrajzi ihletésű és garantálom, hogy miután elolvassa valaki, az internetet fogja bújni, hogy a számára kedves szereplők közül ki a fiktív, ki a valós, és ha az utóbbi, akkor talál-e valamit róla. 😉 Én legalábbis így jártam. 😀
Pont az ilyen regényekkel lehet megszerettetni az olvasást, ezért bátran ajánlom mindenkinek!
Köszönöm a recenziós példányt!
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.