Laura Thalassa

Az Alkusz-sorozat: A szirén éneke

*Reklám

  1. A történet dióhéjban
    Callie és Alkusz tovább folytatják a rejtélyes Lélektolvaj utáni kutatást. A szirénnek a tündérek kegyetlen és mocskos világával is meg kell barátkoznia a Másvilágon, az események sűrűje pedig ezúttal a Flóra királyságába vezet. A Napfordulós ünnepségen szembe kell nézniük Mara királynővel, a rabszolgatartással, de Alkusz múltja elől sem menekülhetne
  1. A borító teszi a könyvet?
    A borító tökéletesen passzol az első rész fedlapjához, jól mutatnak együtt a könyvespolcon.
  1. Világ- és hangulatteremtés
    Az első rész után a második hatalmas szintet lépett. Bármilyen hiányérzetem is volt a kezdő kötettel, azt a második teljességgel pótolta. Már nem annyira a Callie és Alkusz közötti kapcsolaton van a hangsúly, hanem inkább a tündérek világának kibontásán. Az emberek sorsa itt rabszolgaság, Callie ez ellen küzd folyamatosan, nagyon tudtam azonosulni ezekkel a részekkel. Az írónő stílusa továbbra is egyszerre könnyed, szórakoztató, a tündérvilág leírásánál pedig képszerűen megjelenítő. Főleg a Flóra királyságában barangolunk, ezért a növények, virágok szinte tekergőznek a regény sorai között. Vérző fák, királyi hárem, újabb rejtélyes eltűnések…
    A Lélektolvajhoz pedig egyre közelebb kerülünk, már szinte nyakon csípték szereplőink, de mégis a nagy leleplezés még elmaradt. A függővég pedig sokkal erőteljesebb, mint az előző résznél.
  1. Karakter leltár
    Calliet és Alkuszt eddig is kedveltem, de a kapcsolatuk mélyülésével még inkább a szívemhez nőttek. Az új szereplők érdekesek, Mara királynő bicskanyitogató stílusú, de nagyon izgalmasnak tartom az ilyen negatívabb beütésű karaktereket. Szerettem olvasni az uralkodói tanácskozásokról is, feszült, de mégis mulatságos párbeszédek születtek.
  1. Olvasói célpontok
    Ha kedvelted az első részt, ezt még inkább szeretni fogod, ha pedig az első még nem igazán nyerte el a tetszésed, megéri folytatni, mert szerintem ez a rész sokkal többet ad! A folytatást pedig tűkön ülve várom!

Köszönöm szépen a recenziós példányt!

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.