M. L. Eperke: Az Ősi erők gyermekei

/reklám/

‘Amélia nevelőszülei meghaltak, a lányt nagybátyja veszi magához. Rejtély, hogy miért csak most, és nem a vérszerinti apja halálakor. A titkok csak fokozódnak új családja körében, egy mágikus világ fedi fel magát az orvosi egyetemre készülő lány előtt.’

M.L. Eperke Az Ősi erők gyermekei c. könyve igazi meglepetés olvasmány lett számomra. Ahogy elkezdtem, az első néhány fejezet után még nem tudtam, hogy be fog-e rántani a történet. Talán Amélia, a főszereplő személyisége tartott távol eleinte a történettől. Alapvetően szeretem az introvertált karaktereket, de őt valahogy érzéketlennek és távolságtartónak gondoltam eleinte. Csak egy példa: iszonyúan tud irritálni a valóságban is, ha valakitől kérdeznek valamit, az illető pedig válasz nélkül továbbsétál. ? Na de ez sokat változott a történet előrehaladtával és egyre inkább kezdtem megérteni. 

A regény felütése még egészen tipikus elemeket tartalmaz, elhunyt nevelőszülők, majd új családhoz kerülés, a családtagok rejtélyes viselkedése… Aztán volt egy fordulópont, ahol hirtelen annyira beindult a cselekmény és olyan jól kezdett működni a szereplők közti dinamika, hogy alig bírtam letenni a könyvet. Nagy kedvencem lett Lucienne és Damien testvérpárosa, főleg az utóbbi beszólásain mosolyogtam sokat. Lucienne horoszkóp mániáját pedig imádtam, azt főleg, ahogy a tesóját örületbe kergette vele.

Magamon is meglepődtem, hogy a szerelmi háromszög nagyon tetszett, máskülönben kerülni szoktam őket.

Különösen izgalmas számomra egy karakter pálfordulását végignézni, meg is lepődtem jó néhányszor olvasás közben. 

Érdekes az írónő által felépített világ, erről biztosan többet fogunk még megtudni a folytatásból. A vége felé kaptunk egy szívbemarkoló jelenetet is, bevallom megkönnyeztem. 

A könyv elején volt egy-két furcsa mondatszerkezet, de szerencsére nem akasztott meg az olvasásban, a későbbiekben pedig nem is jelentkezett többször.

Szeretettel ajánlom fiatalabb olvasóknak, de olyan felnőtteknek is, akik szeretik az ifjúsági történeteket.

Élvezettel olvastam Amélia történetét, alig várom a folytatást!

Köszönöm szépen a lehetőséget!

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.